Ismerik a mondást: fejétől bűzlik a hal. Lehet a legjobb termékről, a legösszetartóbb kollégákról, a legérdekesebb munkáról szó, egy főnök mindent el tud rontani.
Lehet, hogy a vezető pozícióba a legjobb szakembert választották, mégsem boldogul az emberi háttérrel. Mitől jó vezető egy főnök?
Egy főnök legyen vezető, irányító, fontos, hogy az emberek fel tudjanak rá nézni, elismerjék főnöküknek. Félreértés ne essék, nem modern despotákat keresnek a beosztottak, hanem egy olyan embert, akire fel lehet nézni, mint vezetőre. Aki nem önkényesen, hanem szigorúan szakmai és erkölcsi alapokon jár el és alkalomadtán ki is áll beosztottjai mellett. Mindemellett konzekvens és jól megalapozott döntéseket hoz, bevonva a megfelelő embereket a döntéshozatalba.
Jól átlátható, elfogadható, erkölcsileg megalapozott értékeket képviseljen. Könnyebb egy olyan főnököt támogatni, elismerni, akinek értékei hasonlóak a beosztottakéval. Kisebb hibákat elnézhet, nem kell a bolhából elefántot csinálni, ha megfelelően kommunikál beosztottjaival, úgyis mindent megtesznek, hogy ne forduljon még egyszer elő. Fontos a bizalom, mindkét irányba. Megmérgezi a munkahelyi légkört, ha a főnök eleve feltételezi, hogy beosztottjai úgysem dolgoznak. Egy jó vezető nemcsak a beosztottjaitól várja a felelősségvállalást, hanem saját magától is.
Manapság elfogadott tény, hogy az üzleti életben lehetnek visszaesések a legjobb munka mellett is. Ebben az esetben nem bűnbakokat kell keresni, hanem szakértelemmel, empatikus hozzáállással, egy cseppnyi humorral és optimizmussal felvértezve többet lehet elérni. A kapkodás helyett a következő kérdéseket kellene feltenni:
- Mi történt?
- Mi vezetett idáig?
- Hogyan lehetne megváltoztatni ezt a helyzetet?
Egy jó főnök beszélget, nemcsak az üzleti partnereivel, hanem a beosztottaival is, akkor is, ha nincs semmi baj. A beszélgetés, érdeklődés fontos motivációs eszköz, a munkatársak érzik, hogy törődnek velük, hogy az ő véleményük, személyük is érdekes. Beszélgessen a munkatársakkal a cég életében beálló változásokról, személycserékről, krízishelyzetekről, eredményekről, tervekről, követelményekről. Legyen kerete ezeknek a beszélgetéseknek, de a légkör legyen inkább kötetlen. Bár látszólag sok időt elvesz a “tényleges” munkától az ilyen beszélgetés, a munkahelyi légkör szempontjából fontos. Egy jó hangulatú munkahelyen a beosztottak szárnyra kapnak, és jobban teljesítenek, kisebb a fluktuáció.
A testbeszéd fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. A non-verbális üzenetek nagyban segítik a tájékozódást, főleg, ha tudatosan tudja valaki értelmezni. Megfelelő gesztikulációval, testtartással, mimikával kellemes légkört lehet teremteni és a tárgyaló-, vagy beszélgetőpartner hozzáállását is meg lehet változtatni. Főnökként (is) óvatosan kell bánni az intimszférával, 1-2 méternél közelebb ne menjen a beosztottaihoz, hacsak nincs erre valami különleges oka. Óvatosan kell bánni az autoriter megnyilvánulásokkal, amelyeket a pozíció is erősíthet (ha beosztott ül, a főnök áll, fölé magasodik stb.). Szintén mellőzni kell a túl gyakori érintéseket, vállveregetéseket és a túl intim megnyilvánulásokat. Nem baráti hangulatú lesz, hanem inkább bizalmaskodásnak vagy zaklatásnak vehető.
