Nem véletlenül kell aláírni mindent. Kevesen tudják, hogy ezzel elismeri a pályázó, hogy a bennük közölt adatok megfelelnek a valóságnak. Ha mégsem, annak komoly következményei is lehetnek.
Az állásajánlatra írt pályázatban igyekszik mindenki a legjobb oldaláról bemutatkozni. Kiváló ajánlólevelek, jó bizonyítványok, külföldi tapasztalat, nyelvvizsgák mind ott sorakoznak a mappában. Nem csoda, ha az ember kísértésbe esik, hogy egy kicsit szépítse a dolgokat. Sem ez, sem az esetleges „lyukak” kitöltése nem ajánlott.
Bizonyos munkaköröknél azonnal leellenőrzik, hogy eredetiek-e a bizonyítványok, megfelelnek-e a valóságnak a közölt adatok az önéletrajzban, valós-e az ajánlólevél stb. Ez is lehet a cég által igénybe vett HR szolgáltatás része, egy kis detektívmunka.
A valóságban a pályázati mappák átlag 30%-ában vannak eltérések az igazságtól, de nevezhetjük ezeket szépítésnek, vagy legrosszabb esetben hamisításnak is. A pályázó, az aláírásával azt igazolja, hogy az adatok megfelelnek a valóságnak. A cégnek ezeket az adatokat jogában áll leellenőrizni. A pályázó beleegyezésével további vizsgálatnak is alávethetik a pályázat adatait, sőt akár grafológus segítsége is kérhető a leendő munkavállaló személységének véleményezésére. Ebben az esetben a pályázók kb. 15%-a visszavonja pályázatát.
Természetesen ez nem egyenlő azzal, hogy ez a 15% hamisított, hanem azok is köztük vannak, akik nem értenek egyet az eljárással, nem szívesen dolgoznának olyan cégnek, ahol a munkavállalókat ilyen vizsgálatnak vetik alá. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy akik a munkáltatójukkal szemben bűncselekményt követnek el, azok 70%-a már a pályázatban is valótlanságot állított.
