Te is így utasítod vissza a jelöltjeidet?

Mikor van az ideális visszajelzés?
Mikor van az ideális visszajelzés?

Téged utasítottak már így el?

5. lépés – Visszajelzés

Mikor van az ideális visszajelzés?

Tekintettel arra, hogy az egyén egyre inkább a gyorsabb válaszreakciókhoz szokott, ezt pályázatának elbírálása során is igényli. Ugyanakkor az álláskeresők nagyobb köre, még nincs „hozzászokva” a rapid visszajelzésekhez. Pl. benyújtott pályázat elbírálása 1 napon belül. Az ideális visszajelzés a jelentkezett, de interjúra nem hívott jelölt esetében 1 héten belül, az interjún részt vett jelölt vonatkozásában, az interjút követő néhány napon belül elvárt.

Az idő függvényének differenciált észlelése

A kiválasztási metódus következő szakasza az álláspályázatra történő visszajelzés. Az egyén szemszögéből a pályázat benyújtása és az arra kapott válasz közötti időtartamot hosszabbnak érzi. Az egyénben a „miért nem jeleznek vissza?”, „ígéretet kaptam, hogy néhány hét múlva értesítenek, de nem történt semmi gondolatok” kavarodnak.

Ugyanakkor a toborzásért (is) felelős HR szakembere, és a szakmai kiválasztást segítő vezető, a pályázatokra fordított elbírálási időt rövidebbnek ítéli meg, többek között más prioritások ellátása miatt. A visszajelzés joga és kötelezettsége a HR feladata, így rá hárul, hogy a szakmai vezetőt döntésre kényszerítse, a jelentkezőket az ígért határidőben kiértesítse.

Aki nem ad visszajelzést

Azok a cégek, akik semmilyen visszajelzést nem adnak pályázóiknak, azoknak számolniuk kell a munkáltatói hírnevük csorbulásával, továbbá a jelentkezők kiváló memóriájával, ugyanis a pályázók még évek múltán is képesek emlékezni azokra, akik nem adtak számukra visszacsatolást.

És természetesen nem csak a visszaigazolás és annak ideje lényeges kérdés, de az is, hogy milyen minőségben teszik azt meg a szervezetek HR felelősei szóban és írásban egyaránt.

Hogyan adjunk írásban visszajelzést a ki nem választott jelöltek részére?

Az alábbiakban olvasható néhány visszajelzésből kiragadott követendő és azzal ellentétes minta. Az anonimitás miatt a cégek, és pozíciók nevei nem kerültek feltűntetésre.

A nem megfelelő visszajelzés mintái

  • „Sajnálattal értesítem, hogy személye ez alkalommal nem került kiválasztásra.”
  • „Sajnálattal közöljük, hogy nem áll módunkban állást kínálni”
  • „A pályázatok elutasításáról külön értesítést nem áll módunkban küldeni.”
  • „Ha a mai naptól számított három héten belül nem jelentkezünk, abban az esetben sajnos erre a pozícióra nem választottunk ki.”
  • „Ekkor személyes találkozóra hívjuk irodánkba, amely a pályázati anyagok feldolgozásától függően a beérkezésétől számított 2-6 héten belül várható.”

A megfelelő visszajelzés mintái

  • XY pozícióra beérkezett pályázati anyagok előszűrése és értékelése befejeződött, mely alapján sajnos most nem tudunk Önnel továbbmenni.
    Ez a döntés azonban nem befolyásolja a többi pályázatát, ha más hirdetésünkre is jelentkezett. Bátorítjuk, hogy továbbra is kísérje figyelemmel állásajánlatainkat. és amennyiben olyan pozíciót talál, ami illeszkedik tapasztalataihoz és elvárásaihoz, juttassa el hozzánk ismét jelentkezését!
  • Sajnálattal értesítünk, hogy pályázati anyagod alapján erre a pozíciónkra vonatkozóan nem kerültél kiválasztásra. Kérjük kísérd figyelemmel álláslehetőségeinket karrieroldalunkon, és amennyiben valamely pozíciónk felkelti érdeklődésed, várjuk pályázatod! További sikeres álláskeresést kívánunk és bízunk benne, hogy elnyered a számodra legmegfelelőbb pozíciót!
  • Thanks for considering joining XY! We’re happy that you found – and applied for – a position here that spoke to your unique talents and experiences. We appreciate you took some time out of your day to apply. At this time, we decided not to move forward with you for the position of XY, but I hope you’ll apply to other suitable roles on our career site in the future.Thanks again for your interest in XY and keep in touch!

És szóban?

A szóbeli forma ritkább módját képezi az interjúk utáni, ki nem választott jelöltek visszajelzésére, melynek okai között, a „nincs időnk minden egyes nálunk járt jelöltet szóban kiértesíteni”, a „kellemetlen hír” közléslének kerülésére tett gyakori válaszreakciókat találjuk. Utóbbi téves beállítódásként értelmezendő, hiszen a HR szakembereinek, nem a rossz hír közlésére szükséges hangsúlyt fektetnie, hanem az „éppen most nem megyünk tovább” állapotra, annak pozitív átadására.

Az egyén jogos elvárását képezi, hogy amennyiben az állásinterjún részt vett, ezzel befektetve személyét, idejét, valamint energiáját a sikeres továbbjutás érdekében, a kiválasztás folyamatért felelős kontakt személytől emberi hang útján történő visszajelzést kapjon.

A pozitív írásbeli visszajelzéshez hasonlóan, a szóbeli kommunikáció során hangsúlyozni szükséges:

  • Az „örülünk, hogy megismerhettünk érzését”
  • A tényleges jövőbeli álláslehetőség esetén történő szervezeti megkeresést
  • A szervezet adatbázisába történő bekerülés lehetőségét
  • A szervezeti márka erősítését pl. ugyanolyan tisztességes kommunikációt, mint ahogyan az a kiválasztás elején kezdődött
  • Az emberi empátiát és megértést
  • A „csatlakozz hozzánk és kövess minket” a különböző médiafelületeken kérését

Amit kerülni szükséges

  • A részletes magyarázkodást
  • A „hidegvérű” kommunikációt
  • A nekünk mindenki egyforma érzés átadását

A visszacsatolás akkor tudható sikeresnek – függetlenül a visszajelzés módjától – ha az egyénben a sajnálja, a „de jó lett volna ott dolgozni” érzés kialakult. Pályázatát egy jövőbeli lehetőség esetén, a jó gyakorlatot követő szervezet részére ismét el fogja küldeni.

Folytatjuk…

1. lépés – Milyen céget/jelöltet keresek?

2. lépés – Álláshirdetés

3. lépés – Jelentkezés

4. lépés – Előszűrés, interjú

5. lépés – Visszajelzés

6. lépés – Utókövetés


Jelen cikk a „Paradigmaváltás a toborzás-kiválasztásban” c. témasorozat második részeként, a kiválasztási életciklus állomásait mutatja be gyakorlati példákkal, gondolatokkal, ténymegállapításokkal fűszerezve.

Olyan kérdésre ad választ, miszerint „a kiválasztási szempontok során számítanak-e még az emberi értékek?”. Azonosítja „a tökéletes jelölt, valamint a megnéznénk még egy jelöltet szindróma” jelenségét.

Kijelentéssel kíván élni, miszerint a jelöltélmény nem az interjún, hanem az előszűréskor kezdődik”.

Végezetül foglalkozik a közeljövő interjú kérdéseivel is, úgy mint: Hány követőd van? Mely cégekkel volt már együttműködésed?

A témáról Ötvös Bernadett, HR Generalista ír. (A cikk első része itt.)

16 Shares:
Ez is tetszhet