„Megnéznék még egy jelöltet szindróma.” A jövő interjú kérdése: Mekkora követő táborod van?
4. lépés – Előszűrés, interjú
„Mert a jelöltélmény az előszűréskor kezdődik!”
A HR szakemberei az interjút megelőzően, az álláshirdetésre jelentkezők körét igyekszenek szűkíteni az előszűrés segítségével. Az általában telefonos egyeztetés során, a szakmai tapasztalatok egyezését, a jelölt kommunikációs stíluslát figyelik, a gyakori „miért keres állást?” kérdést szorgalmazzák, miközben figyelmen kívül hagyják a jelöltélmény fontosságát. „Mert a jelöltélmény nem az interjún, hanem az előszűréskor kezdődik!”. A jelöltélmény része az előszűrést végző személy személye, az ezen keresztül történő cégkultúra közvetítése, a „miért jó nálunk dolgozni” érzés átadása.
„és az interjún folytatódik”
Az egyén belső feszültségét az interjún érezhető merev légkör nem csökkenti. A találkozást a cég képviselőivel, gyakran nem egy könnyed egyeztetésnek érzékeli. A beszélgetés során, az egyén szakmai éveit számlálják, „kérdéseiket rendőri kérdezőbiztosként” teszik fel, nem figyelve személyi és munkáltatói márkájuk pozitív átadására. Az interjút mindezeken túl az időbeli kicentizettség jellemzi, gyakran a „már csak 10 percünk maradt, most a jelölt kérdezhet” záró elemeként.
Mindezeken túl, a szervezetek nem élhetnek abban a téves hiedelemben, miszerint minden jelentkező, aki jelentkezik, az náluk is akar majd dolgozni. Az egyén, habár jelentkezését beadta, ugyanakkor döntését módosíthatja, akár a fent említett rossz gyakorlatok miatt. A jelöltélmény fontosságáról a szerző korábbi cikkében írt: https://www.hrportal.hu/hr/a-felelem-lekuzdheto-az-interju-alatt-20171206.html/2
„A megnéznénk még egy jelöltet szindróma”
A kiválasztási folyamatban gyakori hiba „a megnéznénk még egy jelöltet” jelensége. Nemcsak „jó jelölteket” veszít így a szervezet, de értékes idejét és pénzét is kockáztatja. Mindezek mögött döntési képesség hiánya, a korábban említett „tökéletes jelölt (szindróma)” megtalálása áll.
„Mert engem minden érdekel”
A széles látókörűség az egyén pozitív tulajdonságai közé sorolható tényező, ugyanakkor egy interjú alkalmával, igyekezzen megszerzett tudását és tapasztalatát hangsúlyozni az adott pozícióhoz igazítottan. A „mert engem minden érdekel” kijelentéssel, akár egy számára új lehetőséget sikerül így elszalasztania.
A jelen/jövő interjú kérdése: Hány követőd van? Mely cégekkel volt már együttműködésed?
A különböző online közösségi platformok megjelenésével, az egyén új szerepekben próbálja/próbálhatja ki magát. Sikerességén felbuzdulva új típusú foglalkozást választ, melynek nevei „influencer”, „youtuber”. Kérdésként adódik, hogy a szervezetek elfogadják-e, és élnek-e a szabadabb mozgásterű és gondolkodású, akár több ezer embert megmozgatni képes „freelancerek” foglalkoztatásával? A jelen és jövő interjú kérdése ennek tükrében: „Hány követőd van? Mely cégekkel volt már együttműködésed?”
Folytatjuk…
1. lépés – Milyen céget/jelöltet keresek?
2. lépés – Álláshirdetés
3. lépés – Jelentkezés
4. lépés – Előszűrés, interjú
5. lépés – Visszajelzés
6. lépés – Utókövetés
Jelen cikk a „Paradigmaváltás a toborzás-kiválasztásban” c. témasorozat második részeként, a kiválasztási életciklus állomásait mutatja be gyakorlati példákkal, gondolatokkal, ténymegállapításokkal fűszerezve.
Olyan kérdésre ad választ, miszerint „a kiválasztási szempontok során számítanak-e még az emberi értékek?”. Azonosítja „a tökéletes jelölt, valamint a megnéznénk még egy jelöltet szindróma” jelenségét.
Kijelentéssel kíván élni, miszerint a jelöltélmény nem az interjún, hanem az előszűréskor kezdődik”.
Végezetül foglalkozik a közeljövő interjú kérdéseivel is, úgy mint: Hány követőd van? Mely cégekkel volt már együttműködésed?
A témáról Ötvös Bernadett, HR Generalista ír. (A cikk első része itt.)
